A DMD jellemzően 3 és 5 éves kor között jelenik meg, és gyorsan fejlődik
A DMD jellemzően 3 és 5 éves kor között jelenik meg, és gyorsan fejlődik
Dunleavy 2021. április 21
Az SM esetében a társadalmi elszigeteltség volt a norma a COVID-19 világjárvány előtt
Írta: Mona Sen 2021. április 21
Hogyan emlékeztet a Gannet merülése és felszínre kerülése az SM-es életre
Írta: Trevis Gleason 2021. április 15
Távorvoslás az SM Care számára: Két hüvelykujj felfelé
Az SM-betegek és az egészségügyi szolgáltatók is azt mondják, hogy a jövőben is szeretnék megtartani a virtuális látogatás lehetőségét, még a járvány lecsengése után is. . .
Írta: Don Rauf 2021. április 13
Hogyan véd meg az én beszédem fizikailag és érzelmileg
Írta: Mona Sen 2021. április 9
Hogyan hozzunk létre otthoni munkaterületet az MS szem előtt tartásával
Írta: Trevis Gleason 2021. április 9
Az izmok odafigyelésének fontossága SM esetén
Írta: Trevis Gleason 2021. április 1"
Egy fizikoterapeuta személyre szabott nyújtóprogramot tud kidolgozni az Ön számára.
A szklerózis multiplexben (MS) szenvedő betegeknél számos okból előfordulhatnak mobilitási problémák, de az egyik fő ok a rugalmasság és az erő elvesztése. Ha ezeket a hiányosságokat fizikoterápiával és testmozgással kezelik, az SM-ben szenvedők jelentősen javíthatják járási képességüket és egyensúlyukat.
Az SM-ben az erő és a mobilitás hiánya két fő okból következhet be, és fontos felismerni a kettő közötti különbséget:
Az erő és a rugalmasság elsődleges hiánya közvetlenül a betegség aktivitásának köszönhető, vagyis az agy és a gerincvelő demielinizációjának. A másodlagos hiányosságokat főként az inaktivitás és az ülő életmód okozza, ami az izmok és ízületek gyengüléséhez és feszességéhez vezet.
Mindkettő ahhoz vezethet, hogy az izmok nem képesek hatékonyan működni, és a járás, az egyensúly és más mozgási feladatok romlásához vezethetnek.
Mivel a másodlagos hiányok elsősorban a testmozgás hiányára vezethetők vissza, egyszerűen egy edzésprogram elindításával jelentősen visszafordíthatók. De az SM-ben szenvedők edzésének szabályai nem ugyanazok, mint a nem SM-ben szenvedők esetében.
Ezen túlmenően, az erő és a rugalmasság elvesztése minden SM-ben szenvedő személy esetében eltérő lehet. Ezért minden személy számára egyéni edzésprogramra van szükség. Az SM-ben jártas fizikoterapeuta segíthet egy ilyen személyre szabott program kidolgozásában.
KAPCSOLÓDÓ: Hogyan segíthet a fizikoterápia a mobilitásban
Hogyan lehet fenntartani és növelni a rugalmasságot
Ahhoz, hogy az izmok maximális hatékonysággal dolgozhassanak, képesnek kell lenniük a teljes mozgástartományban mozogni. Amikor az izmok „feszesek”, nem képesek a teljes tartományban mozogni. Ennek eredményeként a mozgások, például a séta korlátozottak, és az egyensúly veszélybe kerülhet.
Az ülőmunka nagyon gyakori oka annak, hogy az SM-ben szenvedők elveszítik az izmok rugalmasságát: Az izmok mozgásának hiánya miatt az izmok rövidebbek és feszesebbek lesznek.
Az izomfeszülés másik oka SM-ben a gyengeség. Az izmok gyakran párban vannak – például a bicepsz a kar elülső részén, a tricepsz pedig a háton található. Ha a bicepsz gyenge, akkor a tricepsz túlságosan aktív lesz, és ennek következtében nem tudja végigjárni a teljes tartományát.
Egy másik ok, amiért az SM-ben szenvedők elveszíthetik rugalmasságukat, a görcsösség. A görcsösség a kóros izommerevség egy fajtája, amely annak eredményeként jelentkezik, hogy az agy jelzi, hogy az izom összehúzódik, amikor nem kellene. Idővel ez az izom egyre feszesebb lesz. A fizikoterápia segíthet a kialakuló izommerevségen, de magának a görcsösségnek a kezelése általában orvos által felírt gyógyszeres kezelést igényel.
A teljes mozgástartomány elengedhetetlen a napi funkciókhoz. Gyakori területek, ahol izomfeszülés jelentkezik, a talphajlító izmok (borjúizmok), a comb hátulsó izmai (hamstring) és a csípőtáj elülső részének izmai (csípőhajlító izmok).
A talphajlítók feszessége a láb leeséséhez vezethet, ami az esések egyik fő forrása SM-ben. A combhajlító izomfeszesség a teljes lépés megtételének nehézségeit, a csípőhajlítók feszessége pedig „guggoló” járást eredményezhet.
A feszesség ezen területek bármelyikén ronthatja az egyensúlyt és akadályozhatja a normál járást. De ezek mindegyike javítható, és a mozgás teljes skálája helyreállítható egy fizikoterápiás programmal, amely magában foglalja a nyújtást.
Ahelyett, hogy rövid ideig végezne intenzív nyújtást, sokkal jobb, ha egy gyengéd nyújtást hosszabb ideig tart. Ez lehetővé teszi az izom lassú megnyúlását, és csökkenti az izomszakadás kockázatát.
Egy fizikoterapeuta meg tudja mutatni, mely izmokat kell konkrétan megnyújtani, és a nyújtás végrehajtásának legjobb módjait.
KAPCSOLÓDÓ: MS izomgörcsösség: mi ez, és mit kell tenni ellene
Hogyan erősítsük izomzatunkat SM esetén
Az erő az izmok azon képessége, hogy egy bizonyos ellenállással szemben erőt hozzanak létre. Az ellenállásnak nem kell hatalmas súlyoknak lennie – valójában az ellenállás, amely gyakran a legproblémásabb az SM-ben szenvedők számára, az, amelyet mindenki folyamatosan tapasztal: a gravitáció.
Az izmoknak elég erősnek kell lenniük ahhoz, hogy leküzdjék ezt az erőt ahhoz, hogy egyenesen álljanak. Ha nincs elég ereje a lábaknak, lehetetlen lehet felkelni a székből vagy fellépni a járdaszegélyre.
Amint azt korábban megjegyeztük, az SM-ben szenvedőknél tapasztalt erőcsökkenés egy része a betegség következményeinek köszönhető: A demielinizáció miatt több energiára van szükség ugyanannyi erő előállításához.
De gyakran az erőveszteség nagy része az izomkimaradásnak köszönhető, és ez az, ahol a gyakorlatnak drámai hatása lehet.
Az októl függetlenül, ha az erővesztést megfelelően kezelik, az jobb mozgást és kevesebb fáradtságot eredményezhet.
Számos módja van az erősítő edzésnek, beleértve a súlyemelést, a rugalmas ellenállási szalagok használatát, vagy a víz ellenállását vagy egyszerűen a saját testsúlyát.
De néha a legjobb módja az erőzavarok kezelésének az, ha elvégzi azt a feladatot, ahol ez az erő hiányzik. Ha például egy SM-ben szenvedő személy nehezen tud felállni a székből, a felkelés gyakorlása a legjobb módja annak, hogy jobban fejlődjön. Ha pedig ez egyszerűen nem lehetséges, akkor a feladatot módosítani lehet a könnyebbé tétel érdekében, például a szék magasságának megemelésével vagy a felsőtesttel a karfák letolásával.
Az erősítő edzés eredménye az erőkifejtés növekedéséhez és a fáradtság csökkenéséhez vezet.
Mi a teendő a fájó izmokkal és a fáradtsággal
Néhány kellemetlen, edzés által kiváltott tünet jelentkezhet az edzésprogram elindításakor. Erősítő edzés után az izmok fájhatnak, a lábak és a karok pedig nehezek lehetnek egy intenzív edzés után. Ha a fájdalom és a nehézség 48 óránál tovább tart, csökkentse az erősítő edzésprogramját.
A fáradtság az SM leggyakoribb tünete, és nyilvánvalóan edzés közben jelentkezik, de vannak módok a hatások minimalizálására. Például, ha megtalálja a módját, hogy edzés közben hűvös maradjon, és ha természetesen több energiával rendelkezik, az segíthet a testmozgással járó fáradtság minimalizálásában.
KAPCSOLÓDÓ: Hogyan segíthet a PT az MS-hez kapcsolódó fáradtságon
Egyensúly megteremtése: nem túl könnyű, nem túl nehéz
A gyakorlat nem lehet túl könnyű. Kihívásnak kell lennie. Ha túl könnyű, az nem eredményez érdemi változást. De ha túl nagy kihívást jelent, akkor nem fogja tudni teljesíteni.
A túl intenzív és a nem elég intenzív közötti egyensúly megtalálásához személyre szabott tervre van szükség, amely figyelembe veszi az egyes gyakorlatok gyakoriságát, intenzitását és időtartamát.
Ebben segíthet egy fizikoterapeuta, aki ismeri az SM-ben szenvedők speciális igényeit. A fizikoterápiás foglalkozások mellett fontos, hogy lépést tartson egy otthoni edzésprogrammal, amelyet rendszeresen frissítenek, amint azt a haladás diktálja.
A legfontosabb dolog az, hogy ne feledje, hogy ha nem használja, elveszíti. Ha abbahagyja a tevékenységek végzését, azok fokozatosan nehezebbé válnak, és az, amit fizikailag képes vagy, tovább csökken. A megfelelő programmal és az edzés iránti elkötelezettséggel látni fogod az edzés pozitív hatásait.
Fontos: A cikkben kifejtett nézetek és vélemények a szerző nézetei és véleményei, nem pedig a mindennapi egészség.
Iratkozzon fel szklerózis multiplex hírlevelünkre!
A legújabb a sclerosis multiplexben
Az SM nem fog megfosztani az élet minden örömétől
Írta: Trevis Gleason 2021. április 29
Az evobrutinib SM-gyógyszer vizsgálata biztató eredményekkel jár
Az evobrutinib az első a BTK inhibitorok csoportjában, amelyet az SM kezelésére értékeltek.
Írta: Brian P. Dunleavy 2021. április 26
20 év MS-ben élt, szerkesztetlenül
Írta: Trevis Gleason 2021. április 23
Az újonnan jóváhagyott MS Drug Ponvory csökkenti a fáradtságot, tanulmányok mutatják
A Ponvory emellett csökkenti a visszaeséseket és az új elváltozásokat az SM visszaeső formáiban szenvedő betegeknél.
Írta: Brian P. Dunleavy 2021. április 21
Az SM esetében a társadalmi elszigeteltség volt a norma a COVID-19 világjárvány előtt
Írta: Mona Sen 2021. április 21
Hogyan emlékeztet a Gannet merülése és felszínre kerülése az SM-es életre
Írta: Trevis Gleason 2021. április 15
Távorvoslás az SM Care számára: Két hüvelykujj felfelé
Az SM-betegek és az egészségügyi szolgáltatók is azt mondják, hogy a jövőben is szeretnék megtartani a virtuális látogatás lehetőségét, még a járvány lecsengése után is. . .
Írta: Don Rauf 2021. április 13
Hogyan véd meg az én beszédem fizikailag és érzelmileg
Írta: Mona Sen 2021. április 9
Hogyan hozzunk létre otthoni munkaterületet az MS szem előtt tartásával
Írta: Trevis Gleason 2021. candidol magyarország április 9
Az izmok odafigyelésének fontossága SM esetén
Írta: Trevis Gleason 2021. április 1"
Az izomdisztrófia több mint 30 öröklött állapotból álló csoport, amely progresszív izomgyengeséget és -veszteséget okoz. Az izomdisztrófia egyes formáit csecsemő- vagy gyermekkorban diagnosztizálják, míg mások tünetei csak korai vagy késői felnőttkorban jelentkeznek.
Az izomdisztrófia különböző típusai attól függően változnak, hogy a tünetek mikor jelentkeznek (csecsemőkorban, gyermekkorban vagy felnőttkorban), kit érintenek (férfiakat, nőket vagy mindkettőt), mely izmokat érintik, és milyen tüneteik vannak. De az izomdisztrófia minden formája egyre rosszabbá válik vagy előrehalad – ami azt jelenti, hogy az izmok gyengébbek lesznek, minél tovább élsz ezzel az állapottal.
Ennek eredményeként a legtöbb izomdisztrófiában szenvedő ember végül elveszíti járási képességét, és tolószéket kell használnia a közlekedéshez. Ennek ellenére egyes betegeknél enyhe esetek fordulnak elő, amelyek lassan haladnak előre, míg mások olyan tüneteket tapasztalnak, amelyek gyorsan súlyossá és rokkanttá válnak.
Jelenleg nincs gyógymód az izomdisztrófiára, bár bizonyos kezelések – beleértve a fiziko- és beszédterápiát, az ortopédiai segédeszközöket, a műtétet és a vényköteles gyógyszereket – segíthetnek lelassítani a progressziót, ellenőrizni bizonyos tüneteket, és csökkenteni a szövődmények kockázatát. (1)
Az izomdisztrófia típusai
Az izomdisztrófia minden típusának van néhány egyedi jellemzője. Az alábbiakban felsoroljuk a betegség fő típusait. (2)
Duchenne izomsorvadás
Az izomdisztrófia leggyakoribb és legsúlyosabb formája a gyermekek, elsősorban a fiúk körében a Duchenne-izomdystrophia (DMD). Az Muscular Dystrophy Association (MDA) szerint a DMD a gyermekek izomdisztrófiás eseteinek több mint felét teszi ki, és ezt a disztrofin hiánya vagy diszfunkciója okozza.
A disztrofin egy olyan fehérje, amely erősíti az izomrostokat és megvédi őket a sérülésektől.
A DMD-ben szenvedő gyermekek kezdetben általában gyengeséget tapasztalnak a felső lábukban és a medencéjükben. A tünetek közé tartozik a gyakori esések, a fekvő vagy ülő helyzetből való felemelkedés nehézségei, a járás közbeni kattanás, a futás vagy az ugrás nehézségei, valamint a vádli izomzatának megnagyobbodása a hegszövet felhalmozódása és az izom zsírszövetre cserélődése miatt.
A DMD jellemzően 3 és 5 éves kor között jelenik meg, és gyorsan fejlődik. A legtöbb DMD-s gyermek 12 éves korára már nem tud járni, és végül légzőkészülékre lehet szüksége a légzéshez. (3)
További információ a Duchenne-izomdystrophiáról
Mi az a Duchenne-izomdisztrófia?
Duchenne Genetika
Élet Duchenne-izomdystrophiával
Génterápia Duchenne számára
Becker izomdisztrófia
A disztrofinhiány által okozott izomdisztrófia másik formája a Becker-típus. A Becker izomdisztrófiának a DMD tüneteihez hasonló tünetei vannak, de általában enyhébbek, és az élet későbbi szakaszában jelentkeznek – általában 11 és 25 éves kor között, bár sokkal később is megjelenhet. A DMD-hez hasonlóan elsősorban fiúkban és férfiakban fordul elő.
Egyes Becker-betegeknek soha nem kell tolószéket használniuk, míg mások tizenéves korukban vagy később elveszítik a járási képességüket. (4)
Myotoniás disztrófia
A myotonic dystrophia az állapot leggyakoribb felnőttkori formája. Általánosságban elmondható, hogy összehúzódást követően nem tudja ellazítani az izmokat, emellett nyelési nehézségeket, lelógó szemhéjat, szürkehályogot és egyéb látási problémákat, férfiaknál fejbőr elülső kopaszodást, arcizmok gyengeségét, súlycsökkenést, fokozott izzadás, fáradtság, meddőség és impotencia.
A myotóniás dystrophia két típusa egyikében jelenik meg, az 1-es és a 2-es típusú, rövidítve DM1 és DM2. Mindkettőt abnormálisan kiterjesztett DNS-szakaszok okozzák, de különböző génekben. Ennek ellenére a mutációk hasonló hatásokat okoznak a szervezetben.
Az 1-es típusú myotóniás dystrophia gyakoribb és általában súlyosabb, bár „enyhe” formában is megjelenhet. Mind a DM1, mind a DM2 tünetei általában a húszas vagy harmincas éveiben kezdődnek. (5,6,7)
Veleszületett izomdisztrófia
A veleszületett izomdisztrófia az állapot ritka formája, amely jellemzően 2 éves vagy annál fiatalabb gyermekeknél kezd megjelenni. Mind a fiúkat, mind a lányokat érinti, és azok a gyerekek, akiknek ez van, gyakran támogatást igényelnek, hogy üljenek vagy álljanak, és előfordulhat, hogy soha nem tanulnak meg járni.
Egyes veleszületett izomdisztrófiában szenvedő gyermekek csecsemőkorukban meghalnak, mások azonban csak enyhe fogyatékossággal élik meg a felnőttkort. Bár a veleszületett izomdisztrófiának több mint 30 altípusa létezik, az Egyesült Államokban az esetek nagyjából felét az izomrostokat körülvevő fehérje hibája vagy hiánya okozza az MDA szerint.
Ezt a formát merozinhiányos veleszületett izomdisztrófiának vagy MDC1A-nak nevezik.
Ha a veleszületett izomdisztrófiát más fehérjék hibái okozzák, az a központi idegrendszerre is hatással lehet.
Az ilyen típusú izomdisztrófiában szenvedő csecsemőknek születéskor vagy csecsemőkorban jelentkező motoros funkciói és izomszabályozási problémái lesznek; kialakul az ízületek körüli izmok vagy inak krónikus megrövidülése, úgynevezett kontraktúrák, amelyek megakadályozzák az ízületek szabad mozgását; scoliosis kialakulása (a gerinc oldalirányú görbülete); légzési és nyelési problémái vannak; lábdeformitásai vannak; és értelmi fogyatékosok. (8)
Facioscapulohumeralis disztrófia
Az izomdisztrófia másik típusa a facioscapulohumeralis dystrophia (FSHD). A facioscapulohumeralis az e típus által érintett területekre utal: az arcra (facio), a vállakra (lapocka) és a felkarra (humeral).
Az FSHD-t okozó genetikai hiba továbbra is ismeretlen. Az állapot jellemzően a tinédzsereket érinti, bár felnőtteknél 40 éves korig jelentkezhet. Gyakran először a szemen és a szájban jelenik meg.
Az FSHD-ben szenvedőknek nehézséget okozhat a szemük kinyitása és becsukása, vagy nem tudnak mosolyogni vagy összeráncolni az ajkukat. Egyéb tünetek közé tartozik az izomsorvadás, amely a vállak ferdének tűnhet, a bicepsz és a tricepsz reflexei, valamint a nyelési, rágási vagy beszéd nehézségei, valamint a halláskárosodás.
